Orbán Viktor miniszterelnöknek a repülőtér-biznisz a mindene.

Orbán Viktorék kormányzása alatt a sármelléki légikikötő forgalma jócskán megcsappant. Bár a Fidesz többször ígéretet tett a Hévíz–Balaton Airport feltámasztására, az rendre elmaradt. Pedig nem kevés pénz ömlött a projektbe – részletezte a minap a Népszava.

Mint emlékeztettek, pár éve Jakab Zsófia – Orbán Ráhel barátnője –, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyetteseként jelentette be, hogy menetrend szerinti dortmundi járatot indít a Wizz Air Sármellékről. A járat azonban csak pár hónapig közlekedett.

A friss hírek szerint most 2,2 milliárd forintot pumpálnak Orbánék a légikikötőbe, amelynek üzemeltetője a – nagyobb részben állami, kisebb részben pedig a hévízi önkormányzat tulajdonában álló – Hévíz–Balaton Airport Kft.

A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. a Népszavával annyi közölt, hogy nem minősülnek adatkezelőnek – így nem is osztottak meg részleteket a projektről. A Hévíz–Balaton Airport Kft. ügyvezető igazgatója, Benkő Attila is csak általánosságokat közölt. Mint kifejtette, a projekt több szempontból is stratégiai kérdés, a sármelléki légikikötő nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő, más ágazatok is profitálhatnak a működéséből.

Elárulta, a felújítás keretében megújul a futópálya és a jelenlegi gurulóút. Lecserélik a műszeres leszállító rendszert – az ILS-t –, fejlesztik a forgalmi előtér térvilágítását, átalakul az utasforgalmi épület, energiahatékony fényforrásokat telepítenek, továbbá a terminál hűtő-, fűtő- és légcserélő rendszere is megújul – részletezte Benkő.

Mellesleg egy NER-közeli cég a történtek nyertese. Az Átlátszó írt arról, hogy a felújításért két kormányközeli cég versengett. Végül a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Zrt. alulmaradt a Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau (WHB) Kft-vel szemben.

2021-ben a Magyar Turisztikai Ügynökség közölte, hogy újra állami tulajdonban működik a Hévíz–Balaton Airport, miután a területen lévő ingatlanok is az MTÜ vagyonkezelésébe kerültek, így a felújítás után a repülőtér lesz a Nyugat kapuja, európai színvonalú, korszerű légikikötőként.

Kapcsolódó: Orbán Ráhel kisgömböce tovább gurul: Hol máshol, mint a Balatonon?

Orbán Viktor és a repülőtér

Mint ismert, a kormány régóta feni a fogát a budapesti repülőtérre. A miniszterelnök áprilisban azt közölte, hogy napokon belül nyélbe üthetik a bizniszt, azaz a magyar állam többségi részesedést szerez a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt-ben.

Az információk addig 51 százalékos részesedésről szóltak, ám Nagy Márton közel két hónapja úgy nyilatkozott, 80 százalékot szerez meg a magyar állam, 20 százalék pedig francia kézben lesz.

A nemzetgazdasági miniszter emellett azt is elárulta, hogy amint kezet ráznak az üzletre, a magyar részesedés rövidesen csökken, mivel tárgyalásokba kezdenek a katari befektetővel, a QIA-val. A tárcavezető arra nem válaszolt, hogy a 80 százalékos részesedés valóban 774 milliárd forintot kóstál-e. Mint mondta, „jó ár lesz„.

Kapcsolódó: Máris magyarázkodik Nagy Márton: Orbán mancsa még többet markolhat fel, mint amennyit hittünk

A repülőtérről

Nagy Márton tavaly év elején nyilatkozott arról, hogy Orbán Viktor nagy feladatot bízott rá.

„Azt a feladatot kaptam, hogy én tárgyaljak a repülőtér megvásárlásáról. Elkezdődtek az egyeztetések, amelyek jelenleg is zajlanak, de ezzel kapcsolatban többet egyelőre nem oszthatok meg”

– dicsekedett a tárcavezető.

2023 végéhez közeledve felröppent a hír, hogy a magyar államnak december 1-ig kellett volna kifizetnie a Budapest Airport 51 százalékos tulajdonrészének vételárát. Az összeg a becslések szerint 1-3 milliárd euró között lehet.

Ezt az értesülést a Gazdaságfejlesztési Minisztérium cáfolta. Mint kifejtették, a visszavásárlási tárgyalások jól haladnak, de az együttműködés jegyében nem kívánnak több információt nyilvánosságra hozni, hogy az üzleti érdekek ne sérüljenek.

Nagy Márton eközben arról nyilatkozott, hogy bár a repülőteret francia segítséggel vennék meg, a katari állami beruházási alapot is próbálják meggyőzni, hogy csatlakozzon a vásárló konzorciumhoz. Januárban a tárcavezető közölte, hogy a szerződéskötésre 2024 tavaszán kerülhet sor.