Szijjártó Péter kötélidegei felmondták a szolgálatot az ENSZ-közgyűlés után.

Magyarország elleni „álhírkampány”-nyal vádolta meg Szijjártó Péter a külföldi hatalmakat.

Az ENSZ New York-i közgyűléséről jelentkezett be a külgazdasági és külügyminiszter kedden este. A tárcavezető az ATV Egyenes beszéd című műsorában adott több mint negyedórás interjút, amelyben összefoglalta a közgyűlésen tett felszólalásának fő pontjait.

Szóba került a háború Ukrajnában, a számos biztonsági kockázatot rejtő nemzeti kártya program és a csádi misszió is. A Libanonban felrobbantott csipogókról is beszélt, ezeknek az eszközöknek a nemzetközi sajtóhírek szerint közük volt Magyarországhoz. A külügyi tárcavezető durván kifakadt:

„hatalmas álhírkampány zajlik itt Magyarországgal szemben”

– állította a tárcavezető.

Szijjártó számára már az ENSZ is ellenség?

Kiemelte Magyarország szerepét a háború lezárásának elősegítésével kapcsolatban. Elmondta, hogy miért jött létre az ENSZ. Azt is hangsúlyozta, hogy különbözően működő országok szövetsége ez, nem úgy, mint az Európai Unió vagy a NATO. Az a cél, hogy

mindenki tudjon beszélni mindenkivel mindenről.

Szerinte emiatt alkalmas a háborús ellenfelek számára is közvetítő fórumnak.

Azt javasolta, hogy akik nem tudtak beszélni egymással, azok próbálják meg az ENSZ keretén belül. A háborúkat tárgyalóasztalnál kell megoldani, nem a csatatéren, amely nagyon sok áldozatot követel – jegyezte meg.

Eredményes a békemisszió vagy nem?

Szijjártó Péter felvázolta, hogy mindkét fél rengeteget költ a háborúra, de a fegyverszállítások nem változtatnak semmin, csak tovább nő a konfliktus, ez nem jó stratégia.

A műsorvezető emlékeztette a külügyminisztert, hogy Donald Trump szerint egy nap alatt le lehetne zárni az orosz–ukrán háborút, ha Ukrajna hajlandó lenne a kompromisszumra. Közben pedig Vlagyimir Putyinnak azt mondaná, hogy ha nem fejezi be a konfliktust, akkor hatalmas támogatást adna az ukránoknak.

Erre Szijjártó elismételte, hogy a fegyverszállítások nem szolgálják a háború lezárását. Azonnali tűzszünet kell, de egyelőre nem tárgyalnak békemegállapodásról, így annak tartalmát sem ismerjük – jegyezte meg.

Donald Trumpot alkalmasnak és képesnek érzi, hogy tárgyalásokat kezdjen a békéről (sic!). Kamala Harris győzelmi esélyeit nem akarta találgatni Szijjártó, de szerinte az egész világnak és Magyarországnak is az tenne jobbat, ha Donald Trump nyerné az elnökválasztást az USA-ban. Azt mondta, hogy elfogadják majd a választások eredményét.

Orbán Gáspár és Csád

A csádi misszió elsősorban a migráció megfékezése miatt fontos a kormánynak, legalábbis a miniszter szavaiból erre következtethetünk. Hangsúlyozta, hogy a csádi magyar katonai misszió humanitárius segélyakció része. A Száhel-övezetet terrorszervezetek veszélyeztetik, ez felgyorsíthatja a migrációt, ezért kell ott lenni – jelentette ki

A Magyar Honvédség vezérkari főnöke szerint ez egy nagyon veszélyes akció. Szijjártó hozzáfűzte, hogy Magyarország nem játszik hazárdjátékot, és a terrorizmus elleni küzdelem nemzetközi kötelesség. Magyarázata szerint a missziónak semmi köze ahhoz, hogy a francia befolyás csökkenésével Oroszország pozíciói erősödnek a régióban.

Cáfolta, hogy Orbán Gáspár kapcsolatainak szerepe lenne a misszióban, hiszen a külügy tárgyalt Csádban, ők jelölték ki a miniszteri biztost. A miniszterelnök fiának szerepét úgy kommentálta:

„Kicsit rosszulesik, mert én jártam Csád fővárosában tárgyalni erről a kérdésről”.

Legközelebb magunknak (a külügynek – szerk.) egy kicsit több figyelmet szeretne kérni.

Ezután kijelentette:

Ukrajnába NATO-kontingens részeként sem küld Magyarország katonákat.

Magyarország kinyitotta a schengeni kaput az orosz kémek előtt

„Nonszensz, ordas nagy hazugság!”

− fakadt ki Szijjártó, amikor a belorusz és orosz állampolgárok számára könnyített, Európai Unióba való bejutásról kérdezték. Szerinte az Európai Unió 40 ezer vízumot adott ki belorusz állampolgároknak, ennek 60 százalékát a németek engedélyezték.

A felvetésre, hogy az egyik uniós biztos elmondta, hogy egy szigorítás miatt az unióba érkező oroszok száma 90 százalékkal csökkent. A beloruszoknak adott európai uniós letelepedési engedélyek legtöbbjét viszont Magyarország adta ki, Szijjártó Péter úgy vélte, hogy

a kormány akkor sem könnyített a vízum kiadásán.

A nemzeti kártya program szerinte kizárólag a munkavállalásról szól, egy munkaerőpiaci intézkedés. Ezt az is bizonyítja, hogy Magyarországon mindössze 7 ezer orosz van.

Itt érdemes visszaemlékezzünk, hogy korábban a magyar sajtó a letelepedési kötvényprogram idején sok letelepedést kapott orosz állampolgár kilétére derített fényt:

  • Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés főnökének családtagjai,
  • Vlagyimir Blockij, az orosz törvényhozás alsóházának tagja, és családtagjai,
  • Iliaz Muszlimov, az orosz parlament korábbi képviselője,
  • Alekszej Jankevics, a Gazprom egy leányvállalatának igazgatója,
  • Andrej Kalmikov, az orosz Aeroflot légitársaság egyik leányvállalatának vezetője is.

Fedőcég az izraeli vállalat?

Az elmúlt héten Libanonban eszkalálódott a helyzet. A „csipogós robbantáshoz” kötődő magyar szálról is kérdezték Szijjártó Pétert. Szerinte

ez egy álhírkampány része (nyilván ezért ül össze a nemzetbiztonsági bizottság is – a szerk.),

mert Magyarország nem vesz részt emberi élet kioltására alkalmas eszközök gyártásában.

„Bár a helyi cég vezetője magyar, de saját állítása szerint csak közvetítő az ügyben, amely nem operatív, hanem kereskedelmi partner”

− mondta a külügyminiszter.

A külgazdasági és külügyminiszterrel készült teljes interjút itt nézheted meg:

(atv.hu/YouTube)