Meggondolták magukat.

A parlament honlapján „Az Országgyűlés 2023. évi június-július havi ülésterve” címszó alatt szerepel a második rubrikában „A svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásától szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat”, amelyet a Törvényhozási Igazgatóság közölt.

Konkrét időpontot nem neveztek meg a parlament honlapján a svéd NATO-csatlakozás zárószavazását illetően, az erről szóló táblázatban ugyanis csak a tavaszi ülésszak napirendje látható:

Mindennek értelmében, a nagy port kavart svéd NATO-csatlakozásról szóló javaslat már csak a zárószavazásra vár. A parlament június 16-án csütörtökön megkezdi a rendkívüli ülésszakot, a hírek szerint utána két hétig nem ülésezik, így

legkorábban júliusban lehetséges Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációja.

Az üggyel kapcsolatban Svédország aggodalmát fejezte ki, miszerint nem számítanak arra, hogy Törökország jóváhagyja az ország NATO-csatlakozását a jövő havi csúcstalálkozó előtt.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök azt mondta: Ankara „nem tudja pozitívan megközelíteni” Svédország NATO-tagságát, miközben „terroristák tüntetnek Stockholm utcáin”.

„A svéd félnek azt kell mondanunk, hogy ne számítson változásra Ankara álláspontjában a vilniusi csúcson”

– mondta a török elnök.

A magyar kormányra hatalmas nyomás nehezedik, hogy döntsenek Svédország NATO-csatlakozásról. A napokban a Washington Post számolt be arról, hogy az Egyesült Államok részéről James E. Risch republikánus szenátor, az amerikai szenátus Külügyi Bizottságának tagja, blokkolja a HIMARS rakétarendszerek eladását Magyarországnak.

Minderre reagált a Honvédelmi Minisztérium is. A tárca közlése szerint Magyarországnak „nem áll szándékában HIMARS rakétarendszert vásárolni”.

Svédország egyébként már tett egy jelzés értékű lépést az ügyben: az EU soros elnökeként

nem kezdeményezték, hogy tűzzék napirendre a magyar soros EU-elnökség ügyét a Tanács ülésén.

(via atv.hu)