A hazai menekültügyi szabályokkal akadtak gondok.

Az Európai Bíróság csütörtöki ítélete szerint

Magyarország megsértette az uniós kötelezettségeit a menekültügyi szabályaival.

A magyar kormány még 2015-ben vezette be a tranzitzónákat, majd 2020-ban változtatott a rendszeren, mert az Európai Unió már akkor is kifogásolta az intézkedést.

Az eljárás szerint a határon benyújtott menedékkérelmek pozitív elbírálását az esetek többségében 3 feltételhez kötik:

  • Az illetőnek a kijevi vagy belgrádi magyar nagykövetségen előzetes szándéknyilatkozatot kell tennie.
  • A dokumentumot az érintett nagykövetségnek el kell fogadni.
  • A beadónak meg kell kapnia a belépési engedélyt.

Az Európai Bizottság 2020-ban eljárást indított az intézkedéssel szemben: arra kérték a bíróságot, hogy állapítsa meg a kormány kötelezettségszegését, amelyet egy 2013-as irányelvre alapoztak. A dokumentum szerint a tagállamok határain belül is be lehet adni a menedékkérelmet.

A kormány azonban nem lépett, az uniós tagállamok pedig pár hete elkezdték sürgetni a menekültügyi szabályok reformját.

A jelenlegi, „dublini” rendszerben az a tagállam felel a menedékkérőkért, amelyiknél először átlépik a közös külső határt. Ha valaki hosszú időre elkerüli a transzfereket vagy a regisztrációt, akkor tulajdonképpen szabadon mozoghat. Többek között ezt is felülvizsgálnák.

A javaslatokat azonban nem támogatja a kormány, mivel a módosítások tartalmazzák, hogy az országnak segítenie kellene a leterhelt tagállamokon.

Gulyás Gergely szerint „sajnálatos az ítélet”. Elmondta: arra várnak, hogy a bizottság hozzon olyan szabályokat, amelyekkel a határátlépés előtt elbírálható a menedékkérelem.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az EU bírósága rosszul értelmezi a menedékjogot. Ő úgy gondolja, azt el kell választani a bevándorlástól.

(telex.hu nyomán)