25 százalékkal csökkent a betegforgalom a magánszolgáltatóknál.

Ugyan visszatértek az átalányról a teljesítmény finanszírozásra, még most sem sikerült felpörgetni az egészségügyi ellátást a járvány előtti szintre – derült ki az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek című konferenciáján elhangzottak alapján.

A Népszava beszámolójában arról írt, hogy Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkelő (NEAK) főigazgatója a rendezvényen arról beszélt, hogy a járóbeteg-ellátás országos átlagban a járvány előtti időszak 80 százalékán üzemel, míg a kórházak a 91 százalékot is elérték, azonban a kórházaknál még bőven lenne tennivalójuk az elmaradt műtétek pótlásában.

A főigazgató azt mondta, az adataikból pontosan kiderül, hogy a várólistákkal nem csak a költségek emelkednek, de

a halálozás is megugrik.

Példaként említette, hogy kevesebb nyitott szívműtétet végeztek 2019-hez képest, és az adatokból az is kiderül, hogy ott, ahol nem sikerül 90 napon belül megműteni a pácienst, nőtt a halálozás arány. Hozzátette: többnyire az idősebb betegek azok, akik hosszabb ideig várnak.

„Ezért most az a feladat, hogy a szívműtétre várakozóknál megtörténjen három hónapon belül az ellátás”

– mondta Kis Zsolt.

„Míg a daganatos betegek ellátásában jól vizsgázott a rendszer, addig az elkerülhető halálozásban nem sikerült még magukra találniuk az ellátóknak. Továbbra is magas a 30 napon túli szövődmények aránya, különösen a kórházi fertőzéseké, tüdőgyulladásé, egyéb légzőrendszeri fertőzéseké”

– tette hozzá a főigazgató.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettesének előadásából kiderült, már nemcsak az állami egészségügyben nem jutnak időben szolgáltatáshoz, de már a magánszolgáltatókhoz is ritkábban jutnak el a betegek.

Az utóbbiak tekintetében is 25 százalékkal esett vissza a betegforgalom – ismertette. Az pedig, hogy bizonyos helyeken a hónap végére nincs páciens, azt jelzi, hogy gyakorlatilag

elfogytak az emberek megtakarításai.

Sinkó Eszter elmondta, ez a legrosszabb a betegek szempontjából, hiszen a magánellátásba menekülés lehetősége is bezárult előttük.

Hozzátette: ha pedig a kiadásaikat is górcső alá vesszük, a helyzetük tovább romlik, immár a gyógyszerkiadásaik 51 százalékát zsebből fizetik, miközben az unióban az önrész átlaga csak 43 százalék.

A szakember jelezte:

ijesztő mértékű a gyógyszertámogatás ilyen arányú visszaesése

és a gyógyszergyártók különadóinak növelése.

„Az egészségügyben a legtöbb szereplő frusztrált és elégedetlen. A kormány hiába tett a rendszerbe a bérekre 911 milliárdot, ám mégis

állandó a forrongás,

a betegelégedetlenség, ráadásul mostanra az államkassza is kiürült, nincs forrása a korrekciókra. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) hatalmas szolgáltatói kört és szinte kezelhetetlen mennyiségű feladatot kapott”

– mondta

Az ügyben frusztráltak a kórházi igazgatók is, mert miközben megvonták jogköreiket, csak a felelősségük maradt meg. Tehát nincs lehetőségük önállóan gazdálkodni, nincs forrásuk differenciált béreket adni, így nem is tudnak megfelelni a minőségi ellátásra vonatkozó feltételeknek sem.

A kialakult helyzet feszélyezi a független szakrendelőket is, mert bár egyelőre sikerült elkerülniük az államosítást, de pontosan tudják, hogy ez csak egy átmeneti helyzet.

Sinkó Eszter végül egy rendkívül sokkoló adatot is megosztott a hallgatósággal. Közölte, számításai szerint

az állam jövőre a GDP arányában 3,6 százalékot tervez költeni az egészségügyre.

„Ahhoz pedig, hogy a 8 százalékos uniós átlagot megközelítsük, minimum meg kellene duplázni az állami ráfordításokat. Ám ez a pillanatnyi helyzetben elképzelhetetlen”

– hívta fel a figyelmet.