Úgy látják, minden a legnagyobb rendben van, sőt.

„Az infláció leszorítása érdekében a kormány számos eredményes intézkedést tett, döntött egyebek mellett a kötelező akciózásról és a Gazdasági Versenyhivatallal közösen elindította az online árfigyelő rendszert”

– magyarázta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Lóga Máté elmondta, hogy „a háború és az elhibázott szankciós politika komoly károkat okozott nemcsak a magyar, hanem az európai gazdaságban is, ebben a helyzetben a magyar kormány a legfőbb hangsúlyt a munkahelyek és családok védelmére helyezte”.

„Emellett kiemelt cél az infláció letörése, egy számjegyűre szorítása,

valamint a magas kamatkörnyezet, illetve a lassuló hitelfelvételi kedv trendjének megtörése, a hitelezés és a gazdasági növekedés helyreállítása”

– hangoztatta.

Mindez összetett feladat elé állította a kormányt, ezért gazdaságvédelmi akciótervet hoztak létre – mondta.

Lóga Máté az intézkedések közül kiemelte egyebek mellett az áramárplafon bevezetését azokban az iparágakban, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják az inflációra.

„A kormány mintegy 5000 vállalkozásnak biztosította, hogy ki tudjanak lépni az extrém magas áron kötött fix áramszerződéseikből, és megawattóránként legfeljebb 200 eurós áron juthassanak áramhoz. Ezzel az érintett vállalatok jelentős tehertől szabadulnak meg, és javul a versenyképességük”

– mondta.

Az államtitkár jelentős lépésként értékelte a SZÉP-kártya kedvezményes keretének kibővítését 450 ezerről 650 ezer forintra, így a munkáltatók adókedvezménnyel utalhatnak újabb 200 ezer forintot dolgozóiknak augusztus 1. és 2023. december 31. között. Ebben az időszakban a SZÉP-kártyákon rendelkezésre álló összegeket a családok hidegélelmiszerek vásárlására is felhasználhatják – tette hozzá.

Lóga Máté azt is kiemelte, hogy augusztus 1-jétől

az élelmiszerek 15 százalékos kötelező akciózása is segíti a családokat és az infláció letörését.

„A SZÉP-kártya kedvezményes keretének megemelése bővíti a turisztikai keresletet, a felhasználási lehetőség kibővítése pedig

számottevően javítja a családok vásárlóerejét.

Az intézkedés várhatóan növeli a fogyasztást, így segíti az élelmiszeripart, végső soron pedig hozzájárul a magyar gazdasági teljesítmény növekedéséhez és a munkahelyek megvédéséhez”

– vélte Lóga Máté.

Az államtitkár felidézte azt is, hogy a beruházások további erősítése érdekében újabb támogatásról döntött a kormány. A Széchenyi Beruházási Hitel maximális hitelösszege a korábbi 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedett, és a lízingkonstrukcióban igényelhető összeg szintén a duplájára, 200 millióról 400 millió forintra nőtt augusztus 1-jétől.

Ismertette azt is, hogy az idén elindult Széchenyi Kártya MAX+ Program keretében július 31-ig közel 30 ezer kérelem érkezett mintegy 1200 milliárd forint értékben, amelyből 600 milliárd forintnyit már le is szerződtek.

A Széchenyi Kártya Program a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal együtt mintegy 1,2 százalékponttal járul hozzá idén a gazdasági növekedéshez, így a munkahelyek megőrzéséhez – tudatta Lóga Máté.

(MTI)