Egy új világrend van születőben – figyelmeztetett.
Szijjártó Péter is megtartotta előadását a Tranzit Fesztiválon szombaton, amelyben leginkább a Nyugatot ekézte, a Keletet viszont dicsőítette. A tárcavezető ugyanakkor arra már nem tért ki, hogy ha ez a helyzet, akkor Magyarország miért része a nyugati szövetségi rendszereknek.
„Széles a magyar külpolitika mozgástere, amelyet alapvetően két nagy tényező határoz meg. Ugyan a földrajzi tényező korlátozó, ugyanakkor sokkal nagyobb hatással van erre az, hogy mi mit akarunk. A mostani rendkívül magas és erőteljes hullámok közepette világosan le kell szögeznünk, hogy a magyar külpolitika célja nem lehet más, mint a magyar érdekek érvényesítése. Mi, magyarok nem tudunk más szemszögéből, nem tudunk és nem is akarunk más szemüvegén keresztül magunkra tekinteni.
A mi célunk az az, hogy a magyar emberek elégedettek legyenek a magyar külpolitikával,
és ez a magyar külpolitika a magyar érdekeket szolgálja”
– mondta a külügyminiszter.
Kijelentette: az európai külpolitikák közül
a magyar külpolitikának van a legnagyobb legitimációja.
Ebből pedig az következik – folytatta –, hogy Magyarország tudja végrehajtani a „legszuverénebb külpolitikát”.
Szijjárt Péter az uniós külügyminisztereknek azt üzente: a legnagyobb, legerősebb európai országok külpolitikai stratégiájukban – meglátása szerint – „megfelelési kényszer fedezhető fel”, és – fogalmazott – „megpróbálják az általuk még nagyobb, még erősebbnek gondolt vélt szereplők jóakaratát, dicséretét, buksisimogatását kivívni”.
Kifejtette:
egy új világrend van születőben,
amely – figyelmeztetett – nem lesz egypólusú. Ezeknek a pozícióknak vannak kevésbé egyértelmű jelöltjei, vannak feltörekvők, vannak lecsúszók, de szerinte még arra sem szabad „nagy tételben fogadást kötni”, hogy a nem egypólusú világrend hány pólusú lesz, és végül kik lesznek a pólusok – magyarázta.
„Éppen ezért az elkövetkezendő években nem a víz kisimulására, hanem még tarajosabb hullámokra kell számítanunk. A nemzetközi politika lökdösődésről, helyezkedésről és nyugtalanságról fog szólni”
– vetítette előre.
Jelezte: ilyenkor szoktak felfutni a külső beavatkozási kísérletek.
„Nem tudtok mondani egyetlen egy olyan választást sem a világon, ahol egy konzervatív patrióta, nemzeti, keresztény politikának esélye volt a győzelemre, hogy ott ne lett volna külső beavatkozás. Minden egyes esetben a nemzeti érdeket megjelenítő, a nemzeti érdeket érvényesíteni akaró nem globalista, nem liberális politikát folytató politikai pártok, családok, jelöltek ellen elképesztő lejáratási akciók indultak,
amelyek egészen a személyes tönkretételig (…) is eljutottak”
– fogalmazott Orbán Viktor minisztere.
„Pont ezen liberális mainstream részéről oktatnak minket, hogy itt, Magyarországon hogyan néz ki a jogállam. Itt Magyarországon még egyetlenegy ellenzéki vezetőnek sem kellett óvadék ellenében szabadlábon politikai kampányt végrehajtania. Itt nem csúcsosodtak ki eljárások néhány héttel a választás előtt, és mégis, ahol ez megtörténik, onnan bírálnak minket napi rendszerességgel”
– jegyezte meg, hozzátéve: Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol ez a külső beavatkozási kísérlet „nagyon csúnya kudarcot vallott”.
Úgy értékelt: Magyarország az elmúlt években „a nemzetközi trendekkel szembemenő külpolitikai stratégiával” sikeres tudott lenni. Szijjártó elárulta, az első ok, amiért azt mondhatjuk, hogy sikeresek vagyunk, mert szomszédos országként másfél éven keresztül sikeresen tudtunk kimaradni a szomszédunkban zajló háborúból. A másik pedig – fedte fel –, hogy a kormány „egyetlen olyan lépést sem tett, amely meghosszabbította a háborút, vagy akár még egy ember halálához hozzájárult volna”.
„Mi semmi olyat nem tettünk, ami miatt a világon bárki nagyobb veszélyben lenne egy lépésünk miatt, mint anélkül, és miattunk egyetlenegy ember sem halt még meg ebben a háborúban. Ezért azt gondolom, hogy Magyarország, a magyar emberek, a magyar nemzet lelkiismerete tiszta lehet, és ez sajnos ma Európában – fogalmazzunk eufemisztikusan – nem mindenki mondhatja el magáról, mert minden egyes újabb nap, ami háborúval telik, minden egyes a szomszédunkba szállított fegyver újabb halottakat jelent, újabb halálokat okoz”
– fejtette ki Szijjártó Péter.
Rögzítette: itt az ideje végre világosan beszélni, és felszólítani mindenkit arra, hogy fejezzék be az eszkalációs kockázatok gerjesztését, fejezzék be a fegyverek szállítását a szomszédunkba, mert abból „csak baj lesz”, amiatt csak még több ember hal meg. Úgy látja,
Európa a háború globalizálása irányába ment el.
„Ez nem a magyar és nem az európai emberek háborúja,
csak néhány európai politikus van háborús pszichózisban,
de nem az európai emberek”
– nyomatékosította.
Jelezte: természetesen kiállnak Ukrajna területi szuverenitása mellett. Elmondta, világos, ki az agresszor, de „ebben a háborúban senki sem értünk harcol, hanem mindenki magáért harcol”.
Szijjártó azt mondta: nem azért szólítanak fel a Kelet és Nyugat kultúrát együttműködésére, mert az „egyiknek, vagy a másiknak” ügynökei lennének.
„Azok próbálnak minket oroszbarátsággal vádolni, akiknek ölükbe hullt és ajándékként kapták a szabadságot?!
Azok próbálnak minket orosz barátsággal vádolni, akik karba tett kézzel nézték négy évtizeden keresztül, hogy a kontinens keleti fele kommunista diktatúrától szenved?! Azok oktatnak ki minket, akik állítólag a sarkon voltak, de nem érkeztek meg 1956-ban?!
Azért ez kicsit sok”
– sorolta kérdéseit idegesen Szijjártó Péter.
Kitért rá: szerinte gazdaságilag azért sikeres Magyarország, mivel „az elmúlt három és fél-négy év brutális válságai nyomán nemcsak, hogy talpon tudtunk maradni, de még fejlődni és gazdaságilag növekedni is tudtunk”.
A külügyminiszter kitért az akkumulátorgyárak ügyére is. Elmondta: Magyarországon a világ negyedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó-kapacitásával rendelkezünk, és
amint befejeződnek a már folyamatban lévő beruházások, másodikak leszünk (!).
„Kína után és ez jelenti a biztosítékot arra, hogy a magyar gazdaság a következő években is növekedési pályán tud maradni. Ugyanis ez már egy olyan egyirányú utca, amibe
nem lehet visszafordulni”
– mondta.
„Az egy rendkívül tisztességtelen,
nemzeti érdekekkel abszolút ellentétes nemzetellenes törekvés,
hogy a magyar embereket megvezessék, és ezzel előállítsanak egy olyan mozgalmat, amelynek nyomán ezek a gyárak nem Magyarországon, hanem majd Németországban, Franciaországban, Amerikában, Svédországban, és ki tudja, hol épüljenek föl, és majd ott foglalkoztassanak embereket, és ott védjék meg azokat a munkahelyeket”
– állította.
Végezetül közölte: a „nemzetközi nyomás ellenére azért lehet sikeres a magyar külpolitika, mivel mi egy olyan többségnek vagyunk a része, amely többség létezését itt Európában megpróbálják tagadni”. Szerinte azonban a világ több, mint a transzatlanti térség.
„Minden, ami nagy része annak, ami Európán kívül van, az pontosan úgy gondolkozik a jelenlegi helyzetről, mint mi. Az a helyzet, hogy ez a nagy globális többség egyre erősebb, egyre bátrabb és egyre hangosabb.
Mi ehhez a globális többséghez tartozunk”
– mondta, hozzátéve, szerinte „fontos tudni”, hogy néhány „háborús pszichózisban szenvedő” európai politikus nem egyenlő Európával. Az a helyes, hogyha kitartunk, és a magyar külpolitikai stratégia az továbbra is két szóval lesz leírható, magyar és szuverén – zárta gondolatait Szijjártó Péter.
A rendezvényre amúgy kizárólag a kormánypárti sajtó képviselőit engedték be.
Videó:
(Tranzit/Facebook)