Krausz Ferenc, magyar fizikus, nemrégiben tüntették ki orvosi-élettani Nobel-díjjal, amelyet együtt kapott két kutatótársával az elektronok vizsgálatát szolgáló módszereikért, amelynek célja, hogy az emberben kialakuló betegségeket még a tünetek megjelenése előtt azonosítani lehessen.
„A tudományos kutatásnak csak akkor van értelme, ha azt a legmagasabb nemzetközi mércével is világszínvonalon tudjuk művelni. A szegedi Lézer Laboratórium, mely „ékkövünk”, ehhez abszolút alkalmas helyszín – fogalmazott Krausz Ferenc Németországban élő Nobel-díjas magyar fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.
Krausz Ferenc kiemelte, hogy még a leggazdagabb, a legerősebb gazdasággal rendelkező országok sem nagyon engedhetik meg maguknak, hogy minden tudományterületen az élvonalban legyenek.
Sokkal kevésbé tűzhetik ki célul ezt a kisebb országok. Ahhoz, hogy egy Magyarország méretű ország külföldről jelentős kutatást tudjon végezni, ahhoz elkerülhetetlen a fókuszálás egyes területekre – hangsúlyozta a fizikus. Hozzátette, hogy a megfelelő források rendelkezésére bocsátása önmagában nem jelent világszínvonalat, ahhoz az infrastrukturális és a személyi feltételek is szükségesek.
Krausz Ferenc családi hátteréről elmondta, hogy édesapja kőművesként, édesanyja pedig kétkezi munkásként gyárban, illetve takarítónőként dolgozott. „Azt megtanultam otthon, hogy a megélhetést azt munkával kell biztosítani” – fogalmazott.
A Nobel-díjas fizikus tanulmányairól mesélve megosztotta, hogy először a móri Radnóti Miklós Általános Iskolában „Kiss tanár úr” órái keltették fel az érdeklődését a fizika iránt, majd később a móri Táncsics Mihály Gimnázium tanóráin szerette meg igazán a tudományt. Ezt követően az ELTE-n elméleti fizikát tanult, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki karán szerzett diplomát. Komolyabban ezek után, a bécsi műszaki egyetemem kezdett el foglalkozni lézerfizikával. Az intézményben elért sikerei alapozták meg kutatásának későbbi sikerét – közölte, hozzátéve, hogy később Németországban kutatott tovább.
Már az 1990-es évek elején kutatásainak fókusza egyre inkább a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata volt, ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. Ezt az akkoriban fejlődő femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé – emelte ki Krausz Ferenc.
A fizikus célja az volt, hogy megértse az elektronok elképzelhetetlenül gyors, attoszekundumos mozgását. A kutatómunka eredménye a világon az első attoszekundumos fényimpulzusok, amelyeket 2001-ben kutatócsoportjával állítottak elő és mértek.
„Leírhatatlan volt az az érzés, amit akkor az ember érez” – emlékezett vissza.
Krausz Ferenc hangsúlyozta, hogy sok súlyos betegség is az elektronok bizonyos mozgásával kezdődik. Femtoszekundumos és attoszekundumos technológiájuk az alapját szolgáltatja annak az új eljárásnak, amelynek segítségével megpróbálják a betegségek kialakulását korai stádiumban előrejelezni.
Közölte, ez a célja a projektnek, melynek részeként az egész országban vizsgálat zajlik Magyarországon már több mint 10 ezer ember bevonásával. A programban a hagyományos gyógyszerek mellet saját, rendkívül érzékeny lézeres módszereikkel több éven keresztül vizsgálják az egészséges emberek vérmintáit annak a reményében, hogy így az egyes betegségek felismerhetőek legyenek molekuláris szinten még a tünetek megjelenése előtt.
„Az élet szinte minden területén az egyik legnagyobb és legnehezebb kihívás az, hogy a helyes kérdéseket megtaláljuk: ez hatványozottan igaz a tudományra, a kutatásra” – fogalmazott a fizikus, majd hozzátette, ez akár évekbe is kerülhet.
„Mielőtt valaki kutató lesz, szenteljen elég időt arra, hogy teljes bizonyossággal el tudja dönteni, hogy a kutatásban örömét leli-e” – mondta. „Arra menjünk, amerre azt az utat látjuk, mely lenyűgőz bennünket” – tanácsolta a jövő kutatóinak a Nobel-díjas magyar fizikus.
Krausz Ferenc Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikussal és Anne L’Huillier Svédországban dolgozó, szintén francia fizikussal együtt kapta az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia stockholmi bejelentése szerint.
A kitüntetést a tudósok az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapták.
A fizikus az RTL Híradónak is interjút adott, amelyben azt mondta, még nehezen fogja fel a történteket, több időre lesz szüksége, hogy mindent feldolgozzon.
Forrás: Rtl.hu