Két újdonsággal, a székelykapuval és a lángossal bővült a Hungarikumok Gyűjteménye a Hungarikum Bizottság keddi döntése alapján – közölte az Agrárminisztérium (AM).

A székelykapu

A székelykapu definíciója a közlemény szerint, a jellegzetes ácstechnikával készült fedeles nagykapu típus, amely a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki.

A 17. századtól a székelyföldi kaputípus egyre inkább elkülönült faragott díszítményeivel és a kiskapu fölötti úgynevezett kaputükör igényes dekorálásával a más vidékek kötött nagykapuitól, Székelyföld igazi látványosságává, kulturális relikviájává vált.

A lángos

A lángos készítésének hagyománya összefügg a kenyérsütés tradíciójával. A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós.

Sajtos-tejfölös

„A hagyományos lángost reszelt sajttal, tejföllel, ízlés szerint fokhagymával megkenve fogyasztják, mára az édes és sós feltétek legkülönbözőbb fajtáiból lehet választani” – írták a közleményben.

Bokortanyák

A Magyar Értéktár egy sajátos szerkezetű tanyatípussal, a bokortanyákkal bővült. A hazánkban egyedülálló bokortanyás településszerkezet a 18. század közepétől a Nyírségben alakult ki. Az itt élők a lakott helyektől távol eső földek műveléséhez alakítottak ki lakó- és gazdasági épületeket, és egyéb létesítményeket az állattenyésztéshez.

Zselici hársméz

Bekerült a Magyar Értéktárba a zselici hársméz is, amely egy olyan egyedi fajtaméz, amelyet évszázadok óta termelnek a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben. Több ezer méhcsalád található a Zselicben, mert az ország minden részéből vándorolnak ide a méhészek a hársfa virágzás idején.

89 hungarikum, 159 nemzeti érték

„A Hungarikum Bizottság döntésével 89-re emelkedett a Hungarikumok Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktár pedig 152 kiemelkedő nemzeti értéket tart számon” – írták az AM közleményében.

Forrás: budapestkörnyéke.hu