Dr. Máté Gábor szerint a mai kapitalista-globalista társadalmi berendezkedés magányossá teszi az embereket, amely hatással van az egészségi állapotunkra.

A magyar származású kanadai orvos és addiktológus, a függőségek és stresszbetegségek kutatója, orvosi bestsellerek szerzője a 444.hu-nak adott interjút, amelyben többek között beszélt a mai korszellemről, a közösségi lét fontosságáról, a történelem meghamisításáról az áldozati szerep által, illetve a nemrégiben kirobbant konfliktusról az Izrael és Gáza között.

Egyre magányosabbak, bizonytalanabbak vagyunk

Máté Gábor szerint a világ gyorsan változó állapota miatt az ember egyre nagyobb stresszhatásnak van kitéve. A modern globalista-kapitalista rendszer, amelyben élünk egyre nagyobb terhet ró az emberekre. Az elmúlt pár évben ezért is nyitottabbak az emberek a traumákat, lelki-mentális problémákat tárgyaló könyvek iránt Magyarországon.

A jelenlegi társadalmi berendezkedésünk folyamatos bizonytalanságban, növekvő stressz alatt tartja az embereket, akik ezzel párhuzamosan egyre magányosabbá válnak. A félelem, amelyet átélnek, civilizációs betegségnek is lehet hívni. A szülők egyre inkább aggódnak a gyermekeikért, ami érthető is, hiszen az elmebetegség és az öngyilkosságok száma a fiatalkorúak körében is egyre inkább növekszik az Egyesült Államokban. A túladagolások száma a duplája annak, mint ahányan a vietnámi, iraki és afganisztáni háborúban összesen odavesztek, és több nyugati országban is hasonló a tendencia.

A kapitalizmus hatása számos lelki-mentális betegség előidézője

A társadalmi egyenlőtlenség az, amit ki lehet emelni a kapitalizmus rendkívül negatív hatásai közül. Kutatások bizonyítják, hogy minél nagyobb az egyenlőtlenség egy országban, annál rosszabb az emberek általános egészségügyi állapota. Érdekes tény, hogy a leggazdagabb nyolc ember a Földön körülbelül akkora vagyonnal rendelkezik, mint a bolygó lakosságának közel ötven százaléka. Ez nem egy egészséges állapot.

Az ember természete nem önző, a korszellem az

A társadalmi berendezkedésünk kultiválja az önzést, az emberi természet valójában nem ilyen, és ez az ellentét szétfeszíti az egyént. Az érdek vezérelt kapitalizmus és annak megnyilvánulásai, mint a közösségi média, egyre inkább izolálja az embert. A magány pedig nagyjából ugyanolyan egészségügyi kockázatot jelent, mint napi 15 cigaretta elszívása – közölte Máté Gábor.

A közösségi lét hiányzik

Máté Gábor sokszor beszélt a jelenlegi, atomizált társadalmunkról, ami szerinte nem ideális állapot. Párhuzamot vonva az állatok és az emberek között, szerinte az állatokat igazán nem az állatkertben ismerhetjük meg, hanem a vadonban, ahol szabadabban és bátrabban élnek, és ugyanez igaz emberre is. Nem a szoba méretű lakóhely a természetes állapotunk, több millió év alatt jutottunk el idáig. Az emberiség kezdetben vándor életet élt, kisközösségekben, ahol nem csak a szülő, hanem a többi felnőtt is részt vett a gyerekek nevelésében, védelmezésében. A csoport támogatta a családot. Manapság a gyereket elzárva nevelik a szülők, miközben a nap jelentős részében nem is látják őket.

Ebből nem az következik, hogy vissza kell mennünk a vadonba vadászni, de észre kell vennünk, hogy mit vesztettünk el, és mire van szükség ennek a hiánynak a pótlásához – teszi hozzá a neves doktor.

A jelenlegi állapotból kell újra gondolni az életünket

A szakember szerint meg kell próbálni újjáépíteni a közösségi létformákat. Ami alatt azt érti, hogy az iskoláink ne csupán intézményt jelentsenek a gyerekek életében, de valódi közösségeket is. Találni kell magunknak olyan helyeket, kis közösségeket, ahol szülők és gyerekek fel tudnak oldódni az együttlétben.

Az atomizált családok diszfunkcionálisak

A mai atomizált családok rosszul működnek, a rítusaink még megvannak, mint a közös étkezések, de a családtagok egyre inkább eltávolodnak egymástól, nincs erejük odafigyelni a másikra.

Az áldozati állapot egy hamis kép

Az identitáspolitika korában a vallási, politikai közösségek nagyrésze áldozatként azonosítja magát – saját traumáikat tűzve zászlajukra követelnek maguknak igazságot vagy állnak bosszút másokon. Ez nem új jelenség, a magyar himnuszban is észre lehet venni ezt „..balsors, akit régen tép, (..) megbűnhődte már e nép a múltat, s jövendőt” – ez az elszenvedő nemzeti önkép a 19. századtól máig él.

Pedig a magyarok sem voltak tehetetlen áldozatok a világháború idején. Magyarország Horthy Miklós idejében a németek szövetségese volt, majd megtámadta Csehszlovákiát, hogy ezáltal több százezren vesszenek oda a Don-kanyarban a német dicsőség kedvéért.

Azután szálltak meg minket, miután Horthy már megpróbált kiugrani a szövetségből. Nem voltunk áldozatok, még úgy sem, hogy sok szenvedést kellett átélnünk. Az áldozati szerep azt szolgálja, hogy a közösségnek, az egyéneknek ne kelljen felelősséget vállalni a saját cselekedeteikért.

Az agresszor sokszor hajlik arra, hogy áldozatként mutassa be magát, és így mossa kezeit. Ráadásul a fájdalmas traumákat mind az egyének, mind az embercsoportok hajlamosak másokon megtorolni.

A magyar nép is szörnyű dolgokon ment keresztül a tatárjárástól kezdve a török uralmon és át napjainkig. Joggal vagyunk büszkék az 1848-49-es szabadságharcra, azonban a kiegyezés után már nem voltunk annyira emberségesek a horvátokkal és a többi kisebbséggel szemben – és mi is agresszorokká váltunk.

Látnunk kell mindkét oldal igazát

Dr. Máté Gábor szerint nincs valódi oka annak, hogy miért nem tudnak együtt élni a palesztin és zsidó népek. Úgy gondolja, a probléma az, hogy túlzottan ragaszkodunk az identitásainkhoz, amikor bár naivan hangozhat, de elsősorban emberek vagyunk, és mindenki csak élni akar. Szabadon és biztonságban.

A zsidók a történelem során rengeteg szenvedésen mentek keresztül, és az, hogy saját hazát szerettek volna érthető, azonban ahol letelepedtek palesztin arabok régiója volt, akiket kiűztek onnan, és azóta is elnyomásban élnek. Fontos, hogy nyitottak legyünk mindkét oldal szenvedéseire.

A traumák újratermelődése

Az elnyomásnak ilyen következményei vannak, mint amit most látunk. Ebben a helyzetben egy beszűkült állapotból tekintenek a világra az érintettek, és tetteikkel újból traumatizálják a következő generációkat. A politikusok ráadásul élnek is a helyzettel, számukra előnyös a félelmet, bizonytalanságot gerjesztő helyzet, ami által erőt tudnak felmutatni.

Az ember sokkal közösségibb lény

A neves író szerint az ember nem attól érzi jól magát, hogy csak a saját érdekeit szolgálja, hanem amikor nyitott társai felé és önzetlenül képes adni.

Az emberi létezés sokkal jelentősebben a közösségekben gyökerezik, mint azt mi manapság a mindennapjainkban megtapasztaljuk.

„A modern társadalmak eltérítettek bennünket saját magunktól. Annyira elnyomjuk az érzéseinket, annyira ezt szolgálja a társadalmi berendezkedésünk minden eleme, hogy egész életünket képesek vagyunk öntudatlanul leélni. Nem is tudjuk, mit is érzünk. Vissza kell találnunk önmagunkhoz.” – zárta gondolatait Dr. Máté Gábor.

Forrás: 444.hu