Durván elszámította magát az Orbán-kormány az Egyesül Államokkal (is).

Ennek nem fog örülni Orbán. Már Donald Trump is „háborúpárti”?

A Telegraph beszámolója szerint, amennyiben Donald Trump ismét az Egyesült Államok elnöke lesz, úgy a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék,

reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre.

Az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe. Donald Trump javaslatával azt akarná elérni, hogy a tagállamok nagyobb mértékben járuljanak hozzá a katonai szövetség kollektív védelméhez.

Trump azt is javasolta, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segítség ne számítson bele ebbe a 3 százalékos célba, ugyanis ennek hiányában több ország nem érné el még a jelenlegi 2 százalékos célt sem – írta a lap egy Trumphoz közeli forrásra hivatkozva.

Donald Trump felülbírálta korábbi álláspontját

Úgy tudni, a volt amerikai elnök Andrzej Duda lengyel elnökkel folytatott találkozója után vált határozottabbá az ügyben.

Sajtóinformációk szerint Trump és Duda egyeztetései hatással voltak arra is, hogy Trump felülvizsgálja korábbi álláspontját egy rég halogatott 60 milliárd dolláros segélycsomaggal kapcsolatban Ukrajna számára. Mint ismert, éppen Trump fenyegetőzött korábban azzal, hogy megvonja Ukrajnától az amerikai támogatást.

A jelentés szerint tavaly a NATO 32 tagországa közül csak 11 – köztük az Egyesült Királyság is – érte el vagy haladta meg a GDP-nek legalább 2 százalékát kitevő védelmi kiadásokat. Ezek között volt az USA is, amely jelentős szerepet vállalt ebben.

  • Luxemburg,
  • Belgium
  • és Spanyolország ugyanakkor jóval kevesebbet – a GDP csupán 1, illetve 1,2 százalékát – fordították a védelmi kiadásokra.

Magyarország is növelte a védelmi kiadásokat

A Portfolio beszámolójában megjegyezte, Magyarország tavaly érhette el a 2 százalék körüli GDP-arányos célkitűzést.

Mint írták, a lengyel elnök már korábban is érvelt amellett, hogy bizonyos országoknak – mint például Lengyelországnak, az Egyesült Államoknak és Görögországnak –, amelyek már elérték vagy meghaladták ezt a küszöböt, tovább kellene növelniük kiadásaikat az Oroszországgal szembeni konfrontáció miatt.

Timo Pesonen, az EU magas rangú védelmi tisztviselőjének közlése szerint

néhány tagállam már zárt ajtók mögött tárgyal erről a lehetőségről.

Az Egyesült Királyság esetében Rishi Sunak miniszterelnök bejelentette: országuk védelmi kiadásai az évtized végére elérhetik a GDP 2,5 százalékát.