Jogot sért a magyar kormány „jogszabálya”.

Újabb kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen Orbán Viktorék kormánya miatt

Az Európai Bizottság a jövőben

továbblépteti a magyarországi „szuverenitási törvény” miatt indult kötelezettségszegési eljárást.

Az uniós testület még februárban indította el az eljárást, mert úgy látják, a törvény sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között

  • az unió demokratikus értékeit;
  • a demokrácia elvét, valamint az uniós polgárok választójogát;
  • az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot (például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettséget);
  • a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket;
  • valamint számos, a belső piacra alkalmazandó szabályt

– hívta fel a figyelmet beszámolójában a Népszava.

Két hónap ideje lett volna az Orbán-kormánynak

A magyar kormánynak két hónapja lett volna a módosítások végrehajtására, azonban ezzel „nem éltek”, így májusban jött a következő lépcsőfok. A lap értesülései szerint Orbán Viktor kormánya azóta sem tudta meggyőzni az uniós testületet, ezért

már csütörtökön bírósági szakaszba léptetik az eljárást.

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja már korábban is utalt rá, hogy akár felzárkóztatási támogatásokat is befagyaszthatnak a kérdéses jogszabály miatt. A lap úgy tudja, ezzel a lehetőséggel már nem számolnak.

Ugyanakkora jelezték, az Európai Bizottság várhatóan nem kér majd ideiglenes intézkedést sem, vagyis nem indítványozza, hogy az Európai Unió Bírósága az ítéletig állíttassa le a törvény alkalmazását. Az ilyen perek általában egy-két évig tartanak, így ideiglenes intézkedés hiányában még hosszú ideig következmények nélkül maradhat a törvény. Továbbá, ha uniós jogot is sértőnek találják a jogszabályt, az Európai Bizottság akkor is külön lépésben kérheti csak a pénzbüntetés megállapítását a bíráktól – jegyezték meg.

Aggódnak a magyarországi Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenysége miatt

Mint megírtuk, a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása nagy felháborodást keltett: Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa hangsúlyozta, Orbán Viktorék terve jelentős kockázatot jelent az emberi jogokra nézve. Emellett az USA kormánya is jelezte, hogy a szabályozás nincs összhangban a demokráciáról, az egyéni szabadságjogokról és a jogállamról vallott közös értékekkel.

A 2023 decemberében elfogadott szuverenitásvédelmi törvény alapján bárki ellen indítható vizsgálat, aki „veszélyezteti Magyarország szuverenitását”. A vizsgálatokat a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal végzi, amely szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítását is kezdeményezheti az illetékes hatóságoknál. Az uniós eljárás ellenére a hivatal költségvetését jelentősen megnövelték, és további munkatársakat vettek fel, elnök titkársága pedig már 14 főre bővült. A jogszabályt élesen bírálók már többször is felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar kormánynak ez az eszköz csupán

a kritikus vélemények elhallgattatására szolgál.