Aggasztó a helyzet.

Az Európai Bizottság közzétette ajánlásait, amelyben megállapította:

vészjósló állapotban van a magyar gazdaság.

A bizottság évente teszi közzé elemzését, valamint a tagállami kormányok által benyújtott EU-s fejlesztési terveket és programokat, amelyek vizsgálata révén az egyes országok gazdaságpolitikáját és azok kilátásait veszik górcső alá.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke tartott tájékoztatót a tagállamok gazdasági kilátásairól. Úgy véli, összességében jó helyzetben van az európai gazdaságpolitika, ugyanakkor az inflációt aggasztónak tartja. Hozzátette: ez már Európa-szerte lassú csökkenésnek indult.

Paolo Gentiloni, az EB gazdaságpolitikai biztosa a tagállamok helyzetét egyenként elemezte: Magyarországot érintve komoly problémákra hívta fel a figyelmet. Rámutatott a magyar államháztartásban tapasztalható egyensúlyhiányra, amivel kapcsolatban az azonnali cselekvés fontosságát hangsúlyozta. Hasonlóan rossz besorolást csak Ciprus kapott.

A magyar gazdaságpolitikával összefüggésben Gentiloniék megjegyezték: a 3 százalékos éves költségvetési hiányra vonatkozó irányelvet nem teljesíti Magyarország. Azonban megjegyezte, jelenleg 15 állam jár hasonló cipőben.

A Magyarországgal kapcsolatos javaslatokat az alábbiak szerint részletezték:

  • Az energiatámogatási intézkedéseket 2023 végéig meg kell szüntetni a gazdasági egyensúly elérése érdekében. Ha ismét nőnek az energiaárak, a rászoruló háztartások részére kell energiatámogatási intézkedéseket kidolgozni.
  • A magyar kiadások növekedését 4,4%-ra kell korlátozni 2024-ben. A helyreállítási források hatékony felhasználására intik a kormányzatot, különösen a zöld és digitális átállás fontosságát hangsúlyozták. Emellett az ár- és kamatplafonok megszüntetését is kiemelték, hozzátéve, hogy támogatási rendszert kell létrehozni a rászorulók számára.
  • Azonnal teljesíteni kell az EU által elvárt szupermérföldköveket, amelyek az uniós források érkezéséhez szükségesek, továbbá a bírói függetlenséget is garantálni kell. Mindezeket az EU helyreállítási és rugalmassági tervének megvalósítása érdekében kérik. Ugyanennek érdekében a szociális segélyezés rendszerének javítását is előrták.
  • A munkanélküli-járadék mindössze három hónap jelenleg – míg korábban ennek négyszerese volt –, ezt mindenképpen ki kellene terjeszteni hosszabb időre. A munkaerőpiaci helyzet javítására, a hátrányos helyzetű csoportok oktatására, felzárkóztatására is többet kellene költeni.
  • A fosszilis tüzelőanyagok helyett a megújuló energiaforrások elterjedését elő kellene segíteni: ebben a szél-, a geotermikus energia, illetve a fenntartható biometánszerepét emelték ki. A nem megújuló energiaforrások támogatásának megszüntetését is javasolják, emellett az Oroszországgal kapcsolatos energiafüggőség csökkentését is célként említik. Az energiahatékonyság javítását, a gázfogyasztás csökkentésének szükségességét is hangsúlyozták.

Ugyan az ajánlások betartása hivatalosan nem kötelező, viszont a magyar kormány ellen alkalmazott jogállamisági eljárások miatt hazánk esetében a fent leírtakat kötelező érvényűnek tekinti az Európai Bizottság.