Lemondtak az EU-s pénzekről.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss előrejelzése alapján a gazdaság 0,5 százalékos csökkenése, valamint 19 százalékos infláció várható az idén – ismertette a kutatóintézet legfrissebb prognózisát a Népszava.

Az intézet semmilyen esélyt nem lát az EU-s pénzek folyósítására, így azok sem az idén, sem pedig jövőre nem fogják éreztetni hatásukat a hazai gazdasági „növekedés” tekintetében.

A GKI szerint valószínű, hogy előbb vagy utóbb valamilyen megállapodás fog születni az EU-val, amelynek végrehajtása ugyan állandó viták mentén fog lezajlani, de jelezték: a transzferek egy része – akár felfüggesztésekkel együtt is – megérkezhet Magyarországra.

A kutatóintézet szerint a kormány gazdaságpolitikája nem tudott reagálni a tavaly kezdődött válságra, a mai napig nem készült új stratégia, ehelyett viszont folyik az egyensúlyjavító és az élénkítő irányvonal küzdelme. Mindezt jól szemlélteti a 2023. évi költségvetés, amelynek idén tavasszal elfogadott módosítása is jelentős felülvizsgálatra szorul.

Az elkerülhetetlen válságkezelés

  • reformok nélküli megszorításokban,
  • adóemelésekben
  • és támogatáscsökkentésekben,
  • a közszolgáltatások perspektívátlan lezüllesztésében,
  • és a piaci folyamatokba történő, a korábbinál is kiterjedtebb állami beavatkozásokban ölt testet

– olvasható az intézet jelentésében.

A GKI 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentette a lakossági fogyasztás várható idei visszaesését, mivel az első negyedévben a természetbeni juttatások volumene meglepő mértékben, 4,7 százalékkal emelkedett. A cég egész évben 16 százalék körüli keresetemelkedést valószínűsít, ez a reálkeresetek 2,5 százalékos idei csökkenését jelenti.

A nyugdíjak reálértékének megőrzését törvény garantálja, de a gyakorlatban ez némi csökkenést fog jelenteni, hogy idén nincs esély nyugdíjprémium kifizetésére – írták. Az év egészében 19 százalékos körüli áremelkedés várható.

Előrejelzésük szerint az év végére megvalósulhat az egy számjegyű áremelkedés elérése. A GKI éves átlagban a tavalyihoz hasonló, 390 forint körüli euróval, vagyis az első öthavi 383, valamint a június utolsó előtti hetének 370 forintos árfolyamához képest a második félévben jelentősen gyengülő forinttal számol.

Mint elemzésükben írták, az állami beruházások befagyasztása és átütemezése már 2022 nyarán megkezdődött, tavaly ősszel lista jelent meg több száz – jelentős részben infrastrukturális jellegű – felfüggesztett fejlesztésről. Idén májusban ezek nagy részének támogatási szerződését a kormány meg is szüntette. A magyarázat nyilvánvalóan a költségvetési – ezen belül EU-források – hiánya.

Hozzátették: A kormányzat a vállalkozói beruházások fellendülésétől reméli ennek legalább részleges ellensúlyozását. A háború közelsége, a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a fejlesztésekre fordítható vállalati források csökkenése, a hitelek drágasága, a költségvetés korlátozott teherviselő képessége, valamint a bizonytalan bel- és külföldi kereslet azonban valószínűtlenné teszi ennek megvalósulását – írták.

Jelezték: Az újabb és újabb akkumulátorgyárak létesítésének bejelentése egyelőre ehhez kevés. A GKI változatlanul az állóeszközfelhalmozás 4 százalék körüli idei visszaesésére számít.

„Az infláció olyan, mint a tigris, és csak egy töltényed van. Ha nem találod el, felfal téged”

– mondta a közelmúltban Orbán Viktor, aki azt kérte, bízzanak bennük, ők majd eltalálják a „tigrist”.

(gki.hu nyomán)