Szavak nincsenek.

„Maxi Dubajt” ígért a jelenleg beépítetlen zöldövezetként elterülő Rákosrendezőre hétfő délutáni sajtótájékoztatóján Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter komplett városközpontot álmodott meg, méghozzá úgy, hogy annak kivitelezése előtt a városvezetés és a helyiek véleményét is figyelembe veszik. Ez azonban az eddigi beruházásokat látva kérdéses, valóban megvalósul-e…

Nemrég röppent fel a hír, hogy egy arab vállalkozó – aki a világ legmagasabb iroda- és lakóházát, a 828 méteres Burdzs Kalifát is építtette Dubajban – Rákosrendezőn húzna fel egy Magyarországon rekordmagasságúnak számító felhőkarcolót, amely akár a 220-240 méter magasságot is elérhetné. Összehasonlításképp: az eddigi rekorder a tavaly átadott, 28 emeletes Mol-torony „mindössze” 143 méter magas. És ez csak a hab a tortán: egy komplett, luxusingatlanokból álló városnegyedet hozna létre a milliárdos. Hogy miért éppen Budapestet jelölte ki erre a célra, kérdéses.

A tárcavezető szerint Budapesten érdemes létrehozni egy vadonatúj, „milleniumi” városközpontot. Az egyelőre kérdéses, Lázár olvasatában mire utal a millenium kifejezés, az ugyanis 1000. évfordulót jelent: a honfoglalás ezredik évfordulója azonban 1896-ban volt, nagyszabású ünnepségsorozat keretében, amelyen Ferenc József császár is részt vett. Az ő tiszteletére avatták fel a ma M1-es metrónak nevezett kisföldalattit ez alkalomból.

Lázár a hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: a miniszterelnök kérte fel rá, hogy találjon a beruházásnak alkalmas területet. A miniszter választása Rákosrendezőre esett, amelyet az Andrássy út folytatásának szánnak. Jelenleg a terület kisebb részén a névadó teherpályaudvar található, a maradék része azonban a MÁV tulajdonában álló zöldterület, amely illegális hulladékkal szennyezett.

„Arra tettem a kormánynak javaslatot, hogy tárjuk föl ezt a területet. (…) Ezt a 130 hektárt ajánljuk föl Budapest fejlesztésére, készüljön egy fejlesztési koncepció és elképzelés”

– jelentette ki. Megjegyezte: félig közösségi, félig magáncélú hasznosításra szánják a területet.

A mini Dubajra utaló megjegyzések reagálva arról magyarázott: Budapesten nem készülhetnek középszerű beruházások.

„Mi soha nem mini Dubajt építünk, maxi Dubaj lesz, ha megépül„

– jelentette ki.

A beruházásra szánt 1 millió 300 ezer négyzetméter nagyságú területből 300-350 ezer négyzetmétert szánnak kötöttpályás közlekedésre, a maradék, körülbelül 900 ezer négyzetmétert pedig – állítása szerint – közösségi és magáncélokra szánhatják. A közösségi célú területből 60-65 hektárt építenének be, a maradék 30-35 hektáron pedig megvalósulhatna Budapest új közparkja.

Lázár meglepően békülékeny hangot ütött meg Budapest ellenzéki vezetésével, illetve a fővárosiakkal szemben is. Azt mondta:

„Először nemzetközi megállapodás {kell, majd}, a terület előkészítése, föltárása, szennyezés mentesítése, majd a fővárossal és a kerületekkel való tárgyalás a megállapodás céljával és reményével, és azzal a szándékkal, hogy olyat építsünk, Budapesten, ami egyrészről a modern világvárosok sorába emelheti ezt a közösséget,

újra megerősíti, gazdagabbá teszi ezt a várost, ugyanakkor kielégíti a fővárosiak fejlesztési céljait és elképzeléseit is. Tehát a budapestiekkel együtt és a budapestiekért szeretnénk építeni a következő időszakban.

A MÁV–Volán csoporttal kapcsolatban is kérdezték a minisztert a sajtótájékoztatón, aki elmondta:

leváltotta a Volán igazgatóságát és felügyelőbizottságát,

és azt beolvasztotta MÁV-éba. Megjegyezte: felgyorsítja a két társaság összeolvadásának folyamatát.

Videó a sajtótájékoztatóról:

(Lázár János/Facebook)