Idén nem javul érdemben a helyzet. Orbán Viktorék nagyon mellélőttek.

Megírtuk, hogy a beruházások volumene 2024 második negyedévében a nyers adatok szerint 16,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatott csütörtökön. Az első negyedévhez képest 7 százalékos a visszaesés.

Amellett, hogy mennyi terméket vásárolunk itthon, fontos gazdaság mutató az is, hogy mennyit exportálunk külföldre. A beruházások mértéke a harmadik fontos pillér, ez viszont folyamatos lejtmenetet mutat.

Ez brutális visszaesés

Madár István, a Portfolio vezető elemzője a Szabad Európának csütörtökön azt mondta, a negyedéves adatok az elemzők számára a leginkább mérvadóak, a mínusz 7 százalékot pedig megfogalmazása szerint

„nyugodtan lehet zuhanásnak nevezni, óriási visszaesésnek számít.”

Elmondása szerint az elmúlt két évben a 8 negyedévből mindössze kettő mutatott némi emelkedést az előzőhöz képest, az összes többi visszaesést. Hiába jelent be a kormány nagyberuházásokat, azok legtöbbször több éves távlatban jelentkeznek csak az adatokban.

2022-ben még több dolog is pörgette a magyar gazdaságot

Az elemző szerint „2022-ben szét volt fűtve a magyar gazdaság”.

Rengeteg EU-s pénz érkezett,

„választások voltak, mindenki költött, mint az őrült”

– mondta Madár.

Az emberek sok jövedelemhez jutottak, többek között a személyi jövedelemadó visszatérítéséből. Ezek összességében „túlfújták” a beruházási piacot aztán lényegében megszűnt minden ami ezt fenn tudta volna tartani – foglalta össze az elemző.

Ezen túl az EU-s pénzek hiánya is nagyon rányomja a bélyegét a beruházások csökkenésére.

Az akkugyártás is padlón, ráadásul szennyez is itthon

A szakértő szerint gyenge az üzleti környezet Európában is. Az akkumulátorgyártásban és a járműiparban kifejezetten strukturális kérdések vannak azzal kapcsolatban, hogy mennyire lesz gyors az „elektromos átmenet”. Ez ugyancsak kihat a magyar beszállítókra és az akkumulátorgyártásra is.

„Ha megnézzük, hogy ’22-höz képest mi történt a magyar beruházási piacon, akkor azt mondhatjuk, hogy minden területen gyakorlatilag ereszt le a lufi, emiatt érthető módon egyre kisebb teljesítményt tud nyújtani a gazdaság. 2020 óta annyi sokk érte a magyar gazdaságot, amennyi általában két évtized alatt szokott lenni”

– idézte a portál Madár Istvánt, aki világossá tette, hogy az EU-s pénzek nélkül nem lehet jelentős javulásra számítani.

Súlyos problémák vannak az akkugyárakkal

Az akkumulátorgyártás pedig – ahogy mi is többször megírtuk – jelentősen szennyezi a környezetet és károsítja a lakosság egészségét.

Hiába áll per alatt például a gödi Samsung-gyár környezethasználati engedélye, ők erre fittyet hányva építhetik a harmadik akkumulátorgyárat – tudta meg az Átlátszó.

Már az a trükközés is beszédes, hogy bár a harmadik akkumulátorgyár épül Gödön, ezt a kormány csak a második gyár bővítéseként kezeli. A gödi Samsung-gyár és az egész város légszennyezettségi adataiból kiderült, hogy a város levegőjét jelentősen terhelik olyan anyagok, amelyeket a gyárban használnak.

Egy magzatkárosító anyagból pedig 88 tonnányi került a környezetbe.

Kapcsolódó: Nem úszta meg a gödi Samsung a magzatkárosító méreg szabadon engedését

Kiszámíthatóbb környezet kellene

Bod Péter Ákos közgazdász, volt jegybankelnök azt mondta a lapnak, hogy a visszaesés önmagában nem meglepő, inkább annak mértéke az.

A befektetők számára nagyon fontos ugyanis, hogy évekre előre kiszámíthatóak legyen a szabályozási keretek. Ha kiszámíthatatlanság uralkodik, akkor

„csak a legszükségesebb beruházásokra mernek vállalkozni”

– mondta.

Hozzátette, hogy a szakértők az idei évre a kormány 4 százalékos GDP növekedési elvárásához képest csak 2,5 százalékot jósoltak tavasszal.

A régióban is előznek minket

„A lengyel, a cseh vagy a román gazdaság ugyanebben a környezetben működik, mégis jobb a helyzet. Talán azért, mert diverzifikáltabbak, nem függnek egyetlen ágazattól, és a munkaerőpiacuk is dinamikusabb”

– mondta a volt jegybankelnök.

Véleménye szerint a vállalati szektorban lenne pénz beruházásokra, ám csak akkor teszik meg, ha biztosak lehetnek abban: nem változik meg a jogi környezet.

Sok múlik tehát az üzleti klímán, amit véleménye szerint a kormány rendre elront a folyamatos improvizációval és a szabályozói beavatkozásokkal. Ezek nagyon visszafogják a beruházásokat – összegezte a Bod Péter Ákos.