A régió szégyenpadjára került Magyarország.

Ijesztő adatok érkeztek az elmúlt hetekben a magyar gazdaság teljesítményéről: csökken a GDP, zuhan az ipari termelés, szabadesésbe kezdtek a beruházások. Orbán Viktorék a régió szélére sodorták az országot – írta meg hétfőn a 24.hu.

A gazdasági mutatókat vizsgálva a régió sereghajtói lettünk

A portál 16 gazdasági mutatót összesített, 8 régiós országban. Ezek közül

nyolcban utolsó vagy utolsó előtti helyen állunk,

pedig a legfrissebb és a legrosszabb adatokat össze sem lehet hasonlítani a szomszédainkéval. Lengyelország vezet, amely hét kategóriában a legjobbak között van, és egyben sem került a legrosszabbak közé.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezetője, Molnár László szerint

a magyar állam beruházásai nem hozamot, hanem „viszem”-et termelnek.

„Rendkívül nehéz helyzetbe kormányozta az Orbán-kabinet a magyar gazdaságot”

– ez látszik a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéseiből. Hiába figyelmeztette erre korábban a kutatóintézet a döntéshozókat.

Előre figyelmeztettek, Orbánék azonban nem hallgattak rájuk

Molnár álláspontját nemcsak a legfrissebb beruházási statisztika (mínusz 16,8 százalék) és az ipari termelés 8 százalékos zuhanása támasztja alá. Hanem a regionális ranglista is.

A sorrendet – a portál számításai szerint – Lengyelország vezeti Csehország előtt,

Magyarország pedig az utolsó helyen végzett a listán.

Ráadásul a 16 mutató felében, azaz 8 kategóriában is a két legrosszabb között szerepelt hazánk.

A négy visegrádi ország – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – és négy déli szomszédunk, azaz négy észak-balkáni ország – Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia – adatait vetették össze.

A gazdasági mutatók közt szerepelt a 2024. júliusi:

  • infláció,
  • munkanélküliség,
  • foglalkoztatottság,
  • GDP,
  • kereskedelem,
  • ipari termelés,
  • építőipar,
  • szolgáltatások,
  • költségvetési hiány,
  • GDP-arányos államadósság.

Összesítésben az utolsó Magyarország lett, mivel három kategóriában a legrosszabb a régióban, öt kategóriában pedig a második legrosszabb teljesítményt nyújtotta.

Nem vizsgáltak minden gazdasági mutatót

Az összehasonlításból kimaradt például a forint és a régió egyéb fizetőeszközeinek összehasonlítása – azon országok devizáié, amelyek nem csatlakoztak az eurozónához.

Sajnos ebben is egyértelműen a sor végén kullogunk:

a magyar pénz vesztette a legtöbbet az értékéből 2004 óta, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz.

„Ha a hazai devizaárfolyamot összehasonlítjuk a régiósakkal, szembetűnő a forint leértékelődése. Bár a román áremelkedés az előző 20 évben lényegében megegyezett a magyarral, az 52 százalékos forintgyengüléssel szemben, keleti szomszédunk fizetőeszköze csak 23 százalékot veszített értékéből, az uniós devizával szemben”

– írták a GKI kutatói.

A zuhanórepülésnek még nincs vége

Orbánék sorozatos döntései – a hazai kis és középvállalatok helyett a multik, vagy a NER-közeli cégek támogatása, az akkumulátorgyártás erőltetése – lassan de biztosan még mélyebbre löki a magyar gazdaságot a szakadékba.