Mint ismert, a frissen államfővé választott Sulyok Tamás apjáról megdöbbentő információk derültek ki az elmúlt napokban.

Sulyok Tamás végre megszólalt náci apja ügyéről

A köztársasági elnök egy tavalyi interjújában arról beszélt, hogy Sulyok Lászlót 1946-ban, távollétében halálra ítélte a népbíróság.

„Édesapám ügyvédként dolgozott Székesfehérváron. A háborút követően ingyen elvállalt egy válóperes ügyet egy olyan asszony védőügyvédjeként, akinek férje a kommunista párt helyi titkára lett.

Tudjuk, hogy válóperes ügyben a másik fél nem szokta az alperes védőügyvédjét megszeretni. A párttitkárnak kapóra jött a leszámolás: nem csak a családunk vagyonát sajátították ki, hanem édesapámra halálos ítéletet mondtak ki”

Hozzátette, hogy édesapjának évekig bujkálnia kellett az országban.

Itt valami nem stimmel

Karsai László történész utánajárt az elmondottaknak.

„Sulyok Tamás vagy rosszul tudja, vagy hazudik.

Édesapját, dr. Sulyok László székesfehérvári ügyvédet soha, senki, legkevésbé a népbíróság nem ítélte halálra.

Az igaz, hogy elkezdett bujkálni, de nem 1946-ban, és nem az állítólagos halálra ítélése után, hanem már 1945 tavaszán, közvetlenül a felszabadulás után”

– részletezte a szakértő Sulyok Tamás náci apja ügyét.

Mint kifejtette, Sulyok Lászlót a Baky–Pálffy-féle náci kollaboráns kispártban játszott szerepe miatt kereste a hatóság. Neki tulajdonítottak egy 1944-ben keletkezett cikket, amelynek írója úgy fogalmazott:

„A pártszervezetek kiépítését eszköznek tekintjük a magyarság jobb jövőjének kiműveléséhez.

Jöhet hozzánk mindenki, akit zsidó vértől való mentessége,

erkölcsi feddhetetlensége és magyar nemzetiszocialista meggyőződése erre feljogosít”.

Kiakadt az új köztársasági elnök

Az államfő úgy fogalmazott a Mandinernek, hogy az apjával kapcsolatban elhangzottak nemtelen támadások. Az említett cikkel összefüggésben közölte,

elképzelhetetlennek tartja, hogy azt apja írta volna,

mivel rá „szociálisan érzékeny, hazafias emberként” emlékszik.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a rendszerváltást megelőzően tabu volt a múlt feszegetése a családjában. Ám a mai napig létezik egy családi legendárium, amely őrzi az apjáról szóló történeteket.

„Ezt ismételni nem kívánom, értelmetlen vitákkal megterhelni a közéletet nem szeretném. A parlament engem, és nem a rendszerváltás előtt elhunyt édesapámat választotta meg köztársasági elnöknek”

– mondta Sulyok.