Elterjedt az a nézet, hogy a mobiltelefonunk begyűjti a rólunk található adatokat, felhasználva böngészési előzményeinket és lehallgatja a hívásainkat.

Ám a mobilunk elsődlegesen nem azért gyűjti az adatokat, hogy eladjon neked dolgokat, hanem fejlesztés céljából. Illetve nem a beszélgetéseinket hallgatja le, mint ahogy az városi legendaként terjed.

Neked is volt már olyan érzésed, hogy egy barátoddal beszéltél valamit, senki másnak nem mesélted, nem kerestél rá és mégis felugrott egy hirdetés a témában.

Lehallgatnak minket? Hogyan tudnak ilyen ijesztően pontosan lekövetni?

A telefon nem hallgat le (legalábbis nem úgy)

Ez hatalmas mennyiségű erőforrást igényelne, és sértené a lehallgatási és egyéb adatvédelmi törvényeket.

Ezt pedig egyetlen cég sem vállalná be, és sok értelme sem lenne. Túl nagy a feldolgozandó adatmennyiség, és így az információ is simán a földre hullva értelmetlen következtetéseket vonna le.

Ma erre a technológia (még) nem képes.

Ahelyett, hogy lehallgatnák és tárolnák beszélgetéseinket, a telefon, az óra, a játékkonzol, a számítógép, de akár még a mosógép és a fritőz is mohón gyűjt minden adatot, amit lehetséges.

Ilyenek a helymeghatározásra vonatkozó információk, a keresési, a böngészési, a vásárlási előzmények és a fizikai interakciók (azaz hogy fizikailag hogyan használ az egyén egy adott eszközt).

A reklámcégek nem kapcsolják össze ezeket az adatokat olyan szenzitív adattal, amivel konkrétan azonosítani lehetne valakit (például a név és a cím).

Az online reklámok hátborzongató valósága

Egy példával jobban érthető lesz, hogy hogyan tudnak néha olyan információkat a reklámcégek, amire sosem kerestünk rá, sosem jártunk az üzletben.

Profilt készítenek

Néhány alapvető információ alapján, mint például tartózkodási hely „Budapest, Várnegyed”, és egy óra eltöltése valamely luxusautó-gyártó weboldalán, már következtetnek arra, hogy valószínűleg ön egy gazdag fickó, és új autót keres.

Régebben ennyi elég volt ahhoz, hogy megcélozzanak, mondjuk, egy óriásplakáttal a lakóhelye környékén. De az online viselkedést monitorozó reklámozás olyan sok egyéb információt gyűjt, hogy a célzás ijesztően pontosnak tűnhet, olyannyira, hogy már-már természetfelettinek gondoljuk.

A hirdetők összehasonlítják az ön „névtelen” identitását azokkal az identitásokkal is, akikkel sok időt tölt, és ebből is sok információt leszűrnek. Például ha tudják, hogy Péterrel lóg együtt az egyik kávézóban (bár a nevét nem ismerik), de tudják, hogy Péter sokat nézegeti a luxusautókat értékesítő weboldalakat.

Ebből következtetnek, hogy hogy a többi gazdag, autókért rajongó fickó, mint ön és Péter, mit gondolnak, mit vesznek, és mi az érdeklődési körük. Tehát ha megjelenik egy luxusautó-hirdetés, az nem azért történik, mert Péter mesélt önnek az autójáról. Hanem azért, mert mindketten luxusautókért rajonganak, és folyton együtt lógnak.

Kiszámíthatóak vagyunk

A „gazdag fickók szeretik a drága autókat” egy olyan asszociáció, amelyet az emberek tapasztalataik, elvárásaik és személyes előítéleteik alapján hoznak létre.

A számítógépek azonban összehasonlítanak hatalmas adathalmazokat, és így hoznak létre összefüggéseket, amelyek nem magyarázhatók meg józan ésszel.

Azonban nem kell túlságosan aggódni, az adatvédelmi ellenőrzések azonban minden operációs rendszerben és böngészőben egyre erőteljesebbek. Legalábbis addig, amíg a mesterséges intelligencia túl nem tesz mindezen.

Forrás:: index.hu/tech

Kiemelt kép: pexels.com